
Mi a policisztás petefészek szindróma (PCOS)?
A policisztás petefészek szindrómának nevével ellentétben semmi köze a cisztákhoz!
Jellemzően keveset tudunk a policisztás petefészek, más néven policisztás ovárium szindróma jelenségéről, pedig valójában a nők 3–10%-nál fordul elő [1]. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint világszerte 116 millió nő érintett ebben a betegségben.[2]
Az elnevezés a petefészek megnagyobbodására utal, amit a benne felhalmozódó nagyszámú de ártalmatlan, folyadékkal töltött zsákocskák eredményeznek. Ezeket tüszőknek hívják, méretük pedig nem haladja meg a 8 millimétert, azaz körülbelül akkorák, mint egy borsószem. A petesejtek eredetileg ezekben a tüszőkben fejlődnek ki, de PCOS esetében az ovuláció elmarad hiszen a petesejtek leválása nem tud megtörténni.
A betegségben szenvedő nőknél azon túl, hogy kialakul a petefészkek policisztás állapota, olyan egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint például a rendszertelen menstruációs ciklus annak köszönhetően hogy a petefészekben nem történik rendszeres petesejt leválás. A szindróma másik jellegzetessége az androgén felesleg, azaz a szervezetben megnövekedett szinten jelenlévő ‘férfi’ nemi hormon, például a tesztoszteron. Ez okozhatja a felesleges szőrnövekedést az arc és a test különböző területein.
Melyek a PCOS jelei és tünetei?
Mitől alakul ki a policisztás petefészek szindróma?
Milyen hatással vannak ezek a hormonok?
A PCOS betegséggel összefüggő hormonegyensúly-hiánynak lehetnek hosszú távú egészségügyi hatásai - a magas koleszterinszint és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát fokozottan megnöveli. A teljes és egészséges élethez tehát nagyon fontos a megérzéseinkre hallgatni, és a test jelzéseit időben észrevéve egészégügyi szakember segítségével kivizsgáltatni a felmerülő problémát.
Miért okoz a PCOS súlygyarapodást?
A policisztás petefészek szindróma kezelése
Orvosi nyilatkozat
A cikkben szereplő orvosi információk csak tájékoztató jellegűek, és semmilyen diagnosztikai vagy kezelési cél alapját nem képezik. Egészségügyi állapotod felméréséért és tanácsért, kérjük fordulj kezelőorvosodhoz!
[Hivatkozások]
[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/p mc/articles/PMC6266413/
[2] A.M. Kabel Polycystic ovarian syndrome: insights into pathogenesis, diagnosis, prognosis, pharmacological and non-pharmacological treatment Pharmacol. Rep., 1 (103) (2016), pp. E1-E5