What Is A Smear

Teljesen normális, ha kérdéseid vannak egy közelgő méhnyakrákszűrés előtt – ha jól informált vagy, az sokat segíthet a szorongás enyhítésében. Azért vagyunk itt, hogy elmagyarázzuk, mi is pontosan a szűrés, és ezzel segítsünk felkészülni.

A méhnyakrákszűrés egy orvosi vizsgálat, amely a méhnyak sejtjeiben lévő rendellenességek kiszűrésére szolgál. Előfordul, hogy Pap-tesztnek vagy citológiai szűrésnek is nevezik. A szűrés célja a méhnyak (egy kis csatorna, ami a hüvelyt a méhhel köti össze) egészségének ellenőrzése, és olyan kóros elváltozások felismerése, amelyek idővel akár rákká is alakulhatnak. Bár ez ijesztően hangozhat, fontos tudni, hogy nem rákot keresnek vele, hanem éppen annak megelőzésére szolgál.

Teljesen természetes, ha ideges vagy a vizsgálat miatt, de ez egy fontos lépés az egészségedért.

Most részletesen elmagyarázzuk, miért végzik a méhnyakrákszűrést, mit vizsgálnak közben, milyen gyakran ajánlott elvégeztetni, és kik azok, akiknek esetleg nincs szüksége rá. Minden kérdésednek helye van, és itt vagyunk, hogy enyhítsük az aggodalmaidat, és támogassunk téged ebben a folyamatban.

An an open speculum.
An illustration of an open speculum.
An a bottle of lubricant.
An illustration of a small bottle of lubricant.
An a cotton swab and tube.
An illustration of a cotton swab and sample tube.
An a pain relief pill.
An illustration of a pain relief pill.

Mi a méhnyakrákszűrés célja?

A szűrés célja, hogy kiderüljön, egészséges-e a méhnyakad (a méhed alsó része). A vizsgálat során az orvos egy mintát vesz a méhnyakad sejtjeiből, amit laborba küldenek megvizsgálni.[1] Az eredményből kiderül, hogy találtak-e kóros sejteket, és szükség van-e további vizsgálatokra vagy lépésekre.
 
Sokan izgulnak a lelet miatt, de fontos tudni, hogy a legtöbb eredmény teljesen rendben van. Ha mégis találnak eltérést, az még nem jelent komoly problémát. Ha nyugtalanít a dolog, elolvashatod a méhnyakrákszűrés eredményeiről szóló cikkünket, hogy felkészültebb legyél.

Mit vizsgálnak a szűrés során?

A levett minta alapján a laborban a humán papillomavírus (HPV) egyes típusait keresik. A HPV nagyon gyakori víruscsalád, amely legtöbbször nem okoz gondot, de bizonyos típusai nemi szemölcsöket vagy daganatos elváltozásokat is kiválthatnak.[2] Ezeket a típusokat „magas kockázatú HPV”-nek is nevezik, mert megváltoztathatják a méhnyak sejtjeit, és ritka esetekben ezekből alakulhat ki a méhnyakrák. A „magas kockázat” kifejezés ijesztően hangozhat, de a szűrési eredmények többsége negatív. Ha mégis pozitív, akkor is van lehetőség megelőző lépésekre, hogy a sejtek ne alakuljanak át rosszindulatúan.
 
Sokan azt gondolják, hogy a szűrés a rák kimutatására szolgál, de ez nem teljesen igaz. Ha pozitív az eredmény, az ijesztő lehet, de fontos emlékeztetni magadat: ez még nem jelent rákot. A szűrés célja a megelőzés, és a pozitív eredmény lehetőséget ad a korai beavatkozásra.[3]

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Teljesen természetes, ha szorongsz a vizsgálat előtt, de ha tudod, mire számíthatsz, az segít megnyugodni. A méhnyakrákszűrés során az orvos vagy a nővér egy kis csőszerű eszközt, úgynevezett vizsgálótükröt helyez a hüvelyedbe, hogy óvatosan szét tudja tárni a hüvelyfalakat. Egy kis síkosítót is használhatnak, hogy kényelmesebb legyen a beavatkozás. Amikor a vizsgálótükör a megfelelő helyen van, kinyitják, hogy láthatóvá váljon a méhnyak. Ezután egy puha sörtéjű kis kefével mintát vesznek a méhnyak sejtjeiből.[4]
 
Ez egy gyors vizsgálat, ami lehet egy kicsit kellemetlen vagy hideg érzés, de a legtöbbször nem fájdalmas. Persze mindenki másképp éli meg a fájdalmat – ha aggódsz emiatt, nyugodtan bevehetsz előtte egy adag paracetamolt vagy ibuprofént.[5] 
 

Mit tehetsz, ha szorongsz a vizsgálat miatt?

Teljesen érthető, ha ideges vagy, hiszen egyeseknek nagy kihívás ez a vizsgálat. Ha szeretnél többet tudni arról, mi történik előtte, közben és utána, olvasd el erről szóló cikkünket. 
 
Ha átéltél valamilyen szexuális bántalmazást, ez a vizsgálat különösen megterhelő lehet. Fontos, hogy felismerd a saját érzéseidet, és megértő légy magaddal. Ilyen esetben jó, ha előre jelzed az egészségügyi dolgozónak, akik segíthetnek megkönnyíteni számodra ezt. Ha ez a vizsgálat nehéz számodra, segíthet, ha dupla időpontot foglalsz, hogy legyen idő nyugodtan haladni, vagy ha megválasztod a vizsgáló szakember nemét (és esetleg a személyét is, ha van, akit már ismersz), vagy ha olyasvalaki kísér el a vizsgálatra, akiben megbízol.
 
Fontos tudnod: te irányítasz. Jogod van bármikor szünetet kérni vagy leállítani a vizsgálatot. Ez a te tested, bármikor meghúzhatod a határokat, és kifejezheted az igényeidet..

Mi az a HPV?

A vizsgálat során vett sejtmintát HPV-re tesztelik – ez egy nagyon gyakori víruscsoport neve. A legtöbb típusa ártalmatlan, de néhány, ritka esetben daganat kialakulásához vezethet.  [2]  Ez ijesztően hangozhat, de a méhnyakrákszűrés nagyon hatékony módszer ennek megelőzésére.

Hogyan lehet elkapni a HPV-t?

A HPV a bőrön él, így bőr-bőr kontaktussal terjed emberről emberre. Ez azt jelenti, hogy leggyakrabban szexuális érintkezéssel terjed, de nem feltétlenül szükséges behatolás. HPV-t kaphatsz szexjátékok megosztásával, orális szexszel, vagy bármilyen más szoros bőrkontaktussal is.[2]

A HPV nemi úton terjedő fertőzés (STI)?

Igen, a HPV technikailag STI-nek számít, de fontos megérteni, hogy hosszú ideig tünetmentes lehet.[6] Ez azt jelenti, hogy akár te, akár a partnered már jóval a jelenlegi kapcsolatotok előtt is elkaphatta. Mivel a HPV sokáig rejtve maradhat, nem lehet (és nem is érdemes) pontosan megállapítani, mikor vagy kitől kaptad el.

Ha a szűrés eredménye HPV-t mutat ki, természetes, ha aggódsz, de jó tudni, hogy ez egy nagyon gyakori vírus, amit az emberek nagy része elkap élete során. [2]

Hogyan előzhetem meg a HPV-t?

Többféleképpen is védelmet szerezhetsz a HPV ellen, de az egyik leghatékonyabb módszer a védőoltás. Természetes, ha tartasz egy kicsit az oltásoktól, de talán már gyerekkorodban megkaptad azt. Az oltás „becsapja” a tested, hogy azt higgye, találkozott már a vírussal, és ezáltal ellenanyagot termel, ami később megvédhet. Így ha valóban megfertőződnél, a szervezeted már készen áll majd a védekezésre. [7] 

A HPV elleni oltás kimutathatóan 90%-kal csökkenti a méhnyakrák kialakulásának esélyét azoknál, akik 12–13 éves korukban, még szexuális élet megkezdése előtt megkapták az oltást. A szűrés további védelmet nyújt azoknak, akik nem kapták meg az oltást, vagy ha az oltás nem volt teljesen hatékony.

Egy kutatás szerint a HPV elleni oltás és a méhnyakrákszűrés együtt annyira hatékonyak, hogy szinte teljesen megelőzhetik a méhnyakrák kialakulását. [8] Ezért érdemes mindkettőt igénybe venni, mert együtt nyújtanak igazán hatékony védelmet.

Kiknek van szüksége szűrésre?

A szűrés minden olyan ember számára fontos, akinek van méhnyaka, és élt már szexuális életet – függetlenül attól, milyen nemű a partnere. Általában 25 éves kor körül javasolt az első szűrés, de ez egyéni eltéréseket mutathat.
 
25 éves kor előtt ritkábban végzik, mert a tizenévesek és a húszas éveik elején járók méhnyaksejtjei természetesen is változhatnak. Ezek a változások többnyire ártalmatlanok, és a túl korai szűrés néha felesleges beavatkozásokhoz vezethet. [9]

Milyen gyakran ajánlott szűrésre menni?

Az ajánlott gyakoriság az egészségi előzményektől függ, de 25 és 65 éves kor között általában háromévente javasolt a szűrés, melyre egy postán érkező meghívólevél is emlékeztet majd. [10]
 
Bár a rendszeres méhnyakrákvizsgálat gondolata ijesztő lehet, a rendszeres szűrés a leghatékonyabb módjai annak, hogy csökkentsd a méhnyakrák kockázatát – ezért érdemes szűrésre járni. Gyakran az első alkalom a legfélelmetesebb: lehet, hogy szorongsz vagy bizonytalan vagy, de ne feledd, hogy az egészségügyi dolgozók azért vannak ott, hogy támogassanak, és megkönnyítsék számodra ezt a folyamatot. Idővel sokan tapasztalják, hogy egyre könnyebb lesz a vizsgálat, és megnyugtató érzés tudni, hogy aktívan teszel az egészségedért.

Kik azok, akiknek nincs szükségük szűrésre?

A 25 év alattiakon kívül néhány más esetben sem javasolt a szűrés: [11]

1. Ha elmúltál 65 éves

Ebben az életkorban már nagyon alacsony a méhnyakrák kockázata, így valószínűleg nem is kapsz meghívót több szűrésre.

2. Ha az elmúlt 3 hónapban vetélésed volt

A vetélés lelkileg és testileg is megterhelő, ezért fontos, hogy most elsősorban magaddal törődj. Ha a közelmúltban történt ilyesmi veled, érdemes elhalasztani a soron következő méhnyakrákszűrést. Ez időt ad a testednek a gyógyulásra, és segít abban is, hogy a vizsgálat a lehető legpontosabb eredményt adja.

3. Ha terhes vagy

A várandósság nehezítheti a minta pontos kiértékelését, így érdemes szülés után 3 hónapot várni a szűréssel.

4. Ha nincs méhnyakad

Ha eltávolították a méhnyakadat, a szűrés nem szükséges.

5. Ha méhnyakrákra utaló tüneteid vannak

Teljesen természetes, ha aggódsz, amikor valami szokatlant tapasztalsz a testedben. Ha például kismedencei fájdalmat vagy rendellenes vérzést észlelsz, ne várj a következő szűrésig, hanem fordulj orvoshoz! Minél előbb beszélsz egy szakemberrel, annál jobbak a felismerés és kezelés esélyei, bármiről is van szó. A legtöbbször ezek a tünetek más, kevésbé komoly problémák miatt jelentkeznek – de jobb biztosra menni.

6. Ha épp menstruálsz

A szűrés idejét érdemes úgy időzíteni, hogy ne essen egybe a menstruációval, mert az erős vérzés pontatlan eredményhez vezethet. [12] Ha nem tudod pontosan, mikorra esik a következő vérzésed, használhatsz menstruációs naptárt.

Ne feledd: nem vagy egyedül, ha szorongsz a méhnyakrákszűréstől. Teljesen normális, ha kérdéseid és aggodalmaid vannak. Ha tájékozott vagy, és érted a folyamatot, máris sokat tettél az egészségedért. Az egészségügyi dolgozók azért vannak ott, hogy támogassanak a vizsgálat során. A jóléted fontos, és a rendszeres szűrővizsgálatokkal sokat tehetsz érte.

Ha tovább szeretnél olvasni arról, hogyan vigyázhatsz a testedre, iratkozz fel hírlevelünkre.

Egészségügyi nyilatkozat

Az ebben a cikkben szereplő orvosi információk csak tájékoztatásként szolgálnak, és nem használhatók fel diagnosztikai, kezelési célokra vagy hivatkozásként. Kérjük, konkrét egészségügyi állapottal kapcsolatos útmutatásért fordulj orvosodhoz.
 
A fordítás alapjául szolgáló cikket 2025. január 6-án Karen Joash BSc (Hons), MSc, MBBS, MRCOG PGCert, ILM és MBA, Queen Charlotte's and Chelsea Hospital szülész-nőgyógyász szakorvosa felülvizsgálta. Dr. Karenről többet megtudhatsz az InstagramLinkedIn és X oldalain. 
 
 
Hivatkozások:

[1]  https://www.webmd.com/women/pap-smear

[2]  https://www.nhs.uk/conditions/human-papilloma-virus-hpv/

[3]  https://www.nhs.uk/conditions/cervical-screening/what-is-cervical-screening/

[4]  https://www.nhs.uk/conditions/cervical-screening/what-happens/

[5]  https://www.bbc.co.uk/news/newsbeat-47452760

[6]   https://www.bbc.co.uk/news/health-45498024

[7]  https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/infectious-agents/hpv-vaccine-fact-sheet

[8]  https://news.cancerresearchuk.org/2021/11/03/the-power-of-science-hpv-vaccine-proven-to-dramatically-reduce-cervical-cancer/

[9]  https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/cervical-cancer/getting-diagnosed/screening/about

[10]  https://www.nhs.uk/conditions/cervical-screening/when-youll-be-invited/

[11]  https://www2.hse.ie/conditions/cervical-screening/who-should-have-cervical-screening/when-screening-is-not-recommended/

[12]  https://phw.nhs.wales/services-and-teams/screening/cervical-screening-wales/frequently-asked-questions-faqs/

Továbbolvasok

Libresse tisztasági és menstruációs termékek

Ismerd meg a Libresse minden termékét