A csonkítások típusainak illusztrációja

A nemi szervek megcsonkítása a női nemi szerv bármely részének eltávolítását jelenti. Ez kétségkívül egy olyan téma, amelyről nagyon nehéz beszélni, viszont annál fontosabb, hogy tájékozódj róla, mert csak így tehetsz ellene.

A nemi szervek megcsonkításáról nem igazán esik szó a mindennapokban, sem az iskolában, sem otthon, sem egy éttermi beszélgetés során. De attól, hogy nehéz téma, még létezik. Fontos, hogy minél többet tudjunk a témáról, és beszéljünk is róla: így megkapja azt a figyelmet, amelyre feltétlenül szükség van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint a női nemi szervek megcsonkítása minden olyan beavatkozást magában foglal, amelynek lényege a szeméremtest (szeméremajkak, csikló és hüvelynyílás) részleges vagy teljes, nem egészségügyi okokból történő eltávolítása. [1]

A női nemi szervek megcsonkítása a világ minden táján az emberi jogok súlyos megsértésének és a nők kegyetlen diszkriminációjának minősül. A becslések szerint ma körülbelül 200 millió olyan nő és kislány él közöttünk, akik valamilyen formában átestek a csonkítás traumáján. A legtöbben ázsiaiak, közel-keletiek és afrikaiak – a nemi szervek csonkítása ezeken a helyeken a leggyakoribb. [2]

Olvass tovább, hogy többet is megtudj, például azt, hogyan segíthetsz!

Milyen típusai vannak a női nemi szervek megcsonkításának?

A női nemi szervek megcsonkításának négy fő típusa létezik. Ezek közül mindegyik a szeméremtest valamilyen mértékű eltávolítására vagy megsebzésére irányul. Mind a négy típus ugyanolyan fájdalommal jár, és ugyanannyira elítélendő. A csoportosítás csupán azt a célt szolgálja, hogy különbséget tudjunk tenni a beavatkozások között. Az End FGM European Network (a csonkítás gyakorlata ellen fellépő európai szervezet)[3] a következő 4 típust tartja számon.

1. típus: klitoridektómia

A női nemi szervek megcsonkításának első típusa a csikló részleges vagy teljes eltávolítása.

2. típus: kimetszés

A 2. típus a kivágás. Ilyenkor nemcsak a csiklót, hanem a belső szeméremajkakat is eltávolítják (részben vagy egészben). Néha a külső szeméremajkakat is kivágják.

3. típus: infibuláció

Az infibuláció lényege a hüvelynyílás leszűkítése. Ehhez először eltávolítják a szeméremajkakat, majd összevarrják a sebet.

4. típus

A 4. típusba a szeméremtest bármely egyéb olyan csonkítását sorolják, amit nem egészségügyi okok miatt hajtanak végre. Ide tartozik többek közt a szeméremtest bármely részének megszúrása, átszúrása, felsértése vagy megégetése.

Miért csonkítják meg a női nemi szerveket egyes országokban?

Habár a női nem szervek megcsonkítása teljes mértékben illegális a legtöbb országban, sajnos még mindig vannak helyek, ahol kulturális, vallási vagy társadalmi hagyományok miatt ma is végzik. Egyes közösségekben úgy tartják, a csonkítás hozzátartozik a nővé vagy feleséggé válás rituáléjához, de olyan felfogás is létezik, miszerint egy nő mindaddig „mocskos” vagy „férfias”, amíg el nem végzik rajta a csonkítást. [4]

Ez csak néhány példa arra, mivel próbálják igazolni ezt a kegyetlen eljárást. A legfontosabb, amit tudnod kell erről, hogy nincs rá elfogadható érv. A női nemi szervek megcsonkítása egy nők ellen elkövetett erőszakos cselekedet, amely orvosilag nem indokolt, ezért nincs rá mentség.

Mivel jár a női nemi szervek megcsonkítása?

Azt már tudod, hogy a csonkításnak nincs egészségügyi előnye. Viszont szörnyen érintheti az áldozatot, ami egy újabb ok arra, hogy fellépjünk a női nemi szervek csonkítása ellen. A szeméremtest bármely részének eltávolítása kegyetlenül fáj, és ezt tetézi még az a lelki trauma is, hogy a test egy ennyire intim részét érte durva, erőszakos beavatkozás.

A csonkítás hihetetlen sérüléseket okoz, és tartós testi következményekkel jár. Ezek közé tartozik a nemi szervi szövetek duzzanata, a fájdalmas közösülés, súlyos vérzés, fájdalmas és elhúzódó menstruáció, folyamatos fertőzések (amelyek meddőséghez vezethetnek), vizelési problémák, szülési komplikációk és néhány esetben az elhalálozás. [5]

Így hát nem meglepő, hogy a csonkítás érzelmi traumát is okoz: gyakori a depresszió, a szorongás, a poszttraumásstressz-szindróma, a csonkítás traumájának ismételt átélése, az alvászavarok és az alacsony önbecsülés.

Vagyis a női nemi szervek megcsonkítása brutális és egyes esetekben halálos következményekkel jár. Ezeket a testi és érzelmi traumákat senkinek nem lenne szabad átélnie. Különösen kiszolgáltatott fiatal lányoknak nem, akik gyakran még csak gyerekek, amikor erőszakkal megcsonkítják őket. A női nemi szervek megcsonkítása tehát olyan szörnyű hatással van az áldozatokra, ami bizonyára téged is elborzaszt. De mit tehetsz azért, hogy megvédd a jövő generációját?

Mit tehetsz a nők megcsonkítása ellen?

Szembesülni azzal, hogy milyen kegyetlenkedés folyik szerte a világon, nem könnyű. És ilyenkor nemcsak az a kérdés, hogy mit tehetünk globális szinten, hanem az is, hogy te személyesen hogyan léphetsz fel a csonkítás embertelen gyakorlata ellen.

Ha szeretnél segíteni, rengeteg lehetőséged van arra, hogy akár már ma a tettek mezejére lépj! Léteznek például olyan globális kampányok, mint az ENSZ „Vessünk véget a csonkításoknak”) End FGM hálózata, amelyek hivatalos anyagokat tesznek közzé. Ezeket megoszthatod a közösségi médiában, hogy felhívd az emberek figyelmét a csonkítás jelenségére, és beszélgetést kezdeményezz erről a nehéz témáról. Ha szeretnél fellépni a csonkítások ellen, az is az elköteleződés jele, ha aláírod az ENSZ Népesedési Alapjának listáját.

Ha pedig attól tartasz, hogy te is áldozatául eshetsz ennek a barbár gyakorlatnak, akkor légy résen, és ügyelj a figyelmeztető jelekre! Ha például mostanában kezdtél menstruálni, és/vagy olyan helyről származnak a szüleid, ahol bevett szokás a női nemi szervek megcsonkítása, és a családod mostanában tervezi a hazalátogatást, ez mind intő jel lehet. Ha megszólalt benned a vészcsengő, ne feledd, hogy vannak olyan segélyvonalak, amelyekre számíthatsz.

Ha túléltél egy nemiszervcsonkolást, és támogatásra van szükséged, ezekhez a szervezetekhez akkor is bátran fordulhatsz.


Fontos, hogy beszéljünk az intim zónát érintő nehéz témákról, mert akkor reflektorfénybe kerülnek, és könnyebb fellépni ellenük. Bátorítsuk egymást arra, hogy törjük át a hallgatás gátját! Ez megkönnyíti, hogy a nők ne érezzék megbélyegzettnek magukat, és nem kelljen szégyenkeznünk a történtek miatt. Ki tudja? Ha fellépsz a csonkítás ellen, talán erőt adhatsz másoknak, hogy megosszák veled a tapasztalataikat.

Ha többet szeretnél tudni a Libresse változást ösztönző kezdeményezéseiről, pillants bele a Fájdalmas történetekbe és az Intimprojektbe!

Egészségügyi nyilatkozat

A cikkben szereplő egészségügyi információk kizárólag információs forrásként szolgálnak, és nem használhatók fel semmilyen diagnosztikai vagy kezelési célra. Egészségügyi problémáiddal mindenképpen fordulj orvoshoz!



[Hivatkozások]

[1]  https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/female-genital-mutilation

[2]  https://www.unicef.org/media/files/FGMC_2016_brochure_final_UNICEF_SPREAD.pdf 

[3]  https://www.endfgm.eu/female-genital-mutilation/what-is-fgm/

[4]  Sakeah, Evelyn et al. “Persistent female genital mutilation despite its illegality: Narratives from women and men in northern Ghana.” PloS one vol. 14,4 e0214923. 22 Apr. 2019, doi:10.1371/journal.pone.0214923 

[5]  https://www.nhs.uk/conditions/female-genital-mutilation-fgm/